Hónap: 2023 április

Icuka emlékére

2023.március 25-én a Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskarral „szakmai kiránduláson” vettünk részt a budapesti Magyar Zene Házában. A zenéről szóló állandó kiállításon egy profi módon a 21. század követelményeinek megfelelően berendezett interaktív kiállítást láttunk. Itt szinte mindent meg lehet tudni a zenétől. Nagyon jól éreztük magunkat ! 🙂

Kodály Zoltán halálának 56. évfordulója alkalmából megemlékezést és koszorúzást tartottak a kecskeméti vasútállomásnál a 135. éves jubileumát ünneplő Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar szervezésében. A Kórus is énekelt az ünnepségen.

A kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar – Iparos Dalárda pontosan március 9-én ünnepli 135 éves születésnapját, Kodály Zoltán pedig 1976. március 6-án halt meg. Ebből a dupla alkalomból megemlékező beszédekkel, kórusénekkel és koszorúzással adtak tiszteletet az éveknek és Kecskemét híres szülöttének az egybegyűltek.

A Kórus nevében Sümegi Csaba kóruselnök köszöntötte az egybe gyűlteket. Tornyi László, a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület – és a kórus alapítvány kuratóriumának elnöke a kórus 135 éves történelméről mesélt a helyszínen, kitérve a tagok mindenkori kitartására és lelkesedésére, amely mögött végig ott állt az ipartestület támogatóként.

Jámbor Zsolt a Magyar Kodály Társaság kecskeméti csoportjának elnöke beszédében Kodály Zoltán életének tanulságos momentumaira és a híres zeneszerző tanításaira egyaránt kitért. Ezt követően megkoszorúzták a Kodály Zoltán emléktáblát. A város nevében Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István Alpolgármester és Szamler László képviselő helyezték el a tisztelet jelképét. A Magyar Kodály Társaság nevében Jámbor Zsolt és Virágh Barnabás, a kórus nevében Sümegi Csaba elnök, Varga Sándor titkár, Zöldi Kovácsné Korompai Mónika művészeti vezető és Lenkei Istvánné gazdasági vezető koszorúzott.

140 évvel ezelőtt született Kecskeméten Kodály Zoltán. A hírös város híres szülöttére emlékeztek péntek délelőtt a Psalmus Hungaricus-emlékműnél.

Kodály Zoltán, a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője 1882. december 16-án született Kecskeméten. Bár hamar elkerült a városból, élete végéig kecskemétinek vallotta magát. Péntek délelőtt ünnepséget tartottak Kodály születésének 140. évfordulóján a református templom melletti Psalmus Hungaricus-emlékműnél.

Az ünnepségen Révész László Kodály-díjas orgonaművész, a kecskeméti Kodály Iskola művésztanára beszédében elmondta: fontos élő módon – kórusokkal, élő zenével és oktatással – megőrizni és továbbvinni Kodály örökségét, melyet leginkább a sok zenét tanuló diák tud megtenni. Kodály három élő emlékművet hagyott hazájára: zeneműveit, kutatómunkáját a folklór területén, valamint a gyermekek zenei nevelésének módszerét.

Szemléletet hagyott ránk, az alkalmazást a pedagógusokra bízta. A Kodály-módszer irányvonalakat szab, de nem konkrét tennivalót. Mindenekelőtt az éneklésre helyezi a hangsúlyt, hogy az énektanulás előzze meg a hangszertanulást, mert olyan funkciókat erősít a gyerekekben, amelyek akár a matematikában vagy a képzőművészetben is hasznosak lehetnek— emelte ki Révész László.

Az ünnepi beszéd után a jelenlévők -köztük a Kodály Zoltán Vegyeskar képviselői- megkoszorúzták az emlékművet a Kodály Intézet kórusa pedig a mester műveiből adott elő.

A Kodály Zoltán Vegyeskar képviselői: Zöldi Kovácsné Korompai Mónika, Varga Sándor, Sopronyi Lászlóné, Drávucz Károlyné, Amrein János valamint Kollár Lajosné

Ma született Kodály Zoltán – YouTube

A Bács-kiskun megyei Katona József könyvtár idén is megrendezte a szokásos Adventi Kórusok Délutánját, mely évek óta egy színvonalas kórus találkozó és melyen többek között kórusunk is részt vett.

A részvevők névsora:

Kodály Zoltán születésének 140. évfordulója alkalmából adventi ökumenikus kórustalálkozót tartottak kedd este a kecskeméti Barátok templomában. Az est folyamán az egyházzenei művekkel Kodály előtt tisztelegtek, aki maga is mélyen vallásos ember volt, melyet számos egyházi műve is fémjelez.

A Barátok temploma zsúfolásig megtelt zeneszerető közönséggel. Elsőként a két szervező Horváthné Erdélyi Zsuzsanna, a Barátok templomának karvezetője és Zöldi-Kovácsné Korompai Mónika, a Kodály Zoltán Vegyeskar karvezetője osztotta meg gondolatait, idézte fel a kórustalálkozó ötletét. 

– Még a nyár folyamán fogalmazódott meg az ötlet, hogy november végén kórustalálkozót tartsunk Kodály Zoltán tiszteletére, aki mélyen hívő ember volt. A koncertre a város különböző felekezeteinek kórusait hívtuk meg, akik Kodály művek mellett a zeneirodalom egyházi műveit adják elő – mondta Horváthné Erdélyi Zsuzsanna.A házigazda Barátok templomának kórusa mellett fellépett még a Nagytemplom, az evangélikusok, a reformátusok, a görögkatolikusok kórusa. Az egyházi kórusok mellett meghívást kapott a Kodály nevét viselő világi kórus, a Kodály Zoltán Vegyeskar is, melynek vezetője Zöldi-Kovácsné Korompai Mónika köszöntőjében saját gyermekkori élményeit idézte fel Kodállyal kapcsolatban.

„Szűkszavú, zárkózott ember volt, aki önmagáról alig beszélt, és vallásos élményeiről hallgatott. Hite, meggyőződése, istenes gondolkozása zárt világ volt. Szinte senki sem ismerte mély, imádságos belső életét.” – így jellemezte ifj. Sapszon Ferenc a zeneszerzőt Kodály Zoltán és a Musica sacra című írásában. Bár, ahogy elhangzott, zárkózott ember volt, mégsem tagadta meg soha mély katolikus hitét.

Saját élményemet szeretném Önökkel megosztani: gyermekkoromban sok időt töltöttem szüleimmel Galyatetőn, nagyapám házában. Mindig szóba jött, hogy Kodály Zoltán is időről időre ezen a hegyi üdülőhelyen tölti szabadságát, hiszen a Galyatetői Nagyszállóban tartottak fenn számára egy külön szobát. Óriási élmény volt, amikor egy alkalommal láthattam jellegzetes ősz haját megvillanni az autó ablakán keresztül útban a Nagyszálló felé. Személyesen soha nem találkoztam vele, de vasárnaponként a galyatetői kápolnában mindig éreztem jelenlétét. Ugyanis az egyik színes ablaküvegre fel volt írva, hogy Kodály Zoltán felesége, Emma asszony adományozta a kis kápolna részére. A bejárattól balra emléktábla őrzi, hogy Galyatetőn komponálta a Csendes misét. A templomban ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály Zoltán is, aki többször helyettesítette a gyöngyösoroszi kántort, főleg télen, nagy havazások idején. Tréfásan ezért galyai segédkántornak nevezte magát.

És most időben ugrok egy nagyot, de még mindig a galyatetői Kodály – élményeimnél maradok.  2014. június 28-ára meghívást kapott a Nemesszeghy Márta Vegyeskar, aminek tagja voltam, egy szép ünnepségre, és egy kórustalálkozóra. Ugyanis ekkor avatták fel Sütő Ferenc, pécsi szobrászművész Kodály Zoltánról készült mellszobrát a kis kápolna előtt. A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt templomocskát azóta Kodály-kápolnának is nevezik.

 Avató beszédet a szentmise után, melyen a Missa brevis hangzott el, dr. Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság néhai elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja mondott. Köszöntőjét e szavakkal kezdte: „A szívig és lélekig ható mise után nagyon nehéz megszólalnom. Megrendítő volt ez a mise lelkiségében, megrendítő volt zeneiségében.”

Kodály Zoltán, mint ahogyan a népdaloknál is a „vissza a forráshoz” elvet követte az egyházi zenében. Azon dolgozott, hogy a templomokban is csak értékes művek szólaljanak meg.

„A templomi zene színvonalának emelésével a vallási életet mélyítjük. A rossz templomi zene a vallásos életet is megmérgezi” – vallotta.

Kodály szívesen fordult a protestáns hagyományokhoz is, gondoljunk csak Kecskeméti Végh Mihály zsoltárfordítását felhasználó Psalmus Hungaricusra vagy a genfi zsoltárokra. Más vallások zenéjéből is merített, egy szép héber dallamot dolgozott fel a Naphimnusz című kórusművében.

A templomi orgonistáknak is adott tanácsokat, hogyan legyenek igényes szolgálói a templomi szertartásoknak.

ifj, Sapszon Ferenc így ír a korábban is idézett írásában:

„Mindebben példát is mutatott: Egyszer Galyatetőre, a hegyi kápolnába a téli havazás miatt a kántor nem tudott felmenni Gyöngyösről, ezért telefonon helyettesítésre kérte meg Kodály Zoltánt. A Mester a szentmisén nem akart improvizálni, ezért lelkiismeretesen felkészült. „Segédkántorként” készített jegyzeteit később büszkén mutatta meg Alfonz atyának, belőlük születtek meg századunk liturgikus remekei, az Orgonamise, majd a Missa brevis.”  Itt jegyezném meg, hogy Dr. Nádasi Alfonz bencés tanár, szerzetes volt az, akit mély lelki-emberi kapcsolat fűzött a zeneszerzőhöz.

Úgy gondolom, hogy a mai estén fellépő kórusok is Kodály Zoltán útmutatásait követve igényes egyházzenei műsorral örvendeztetik meg az egybegyűlt közönséget. Az est folyamán az adventi ökumenikus kórustalálkozón fellépett a Benedictus Kórus, az Evangélikus Egyházközség Glória Énekkara, a Kecskeméti Vég Mihály Énekkar, a Kodály Zoltán Vegyeskar, a Szent Miklós Kórus és a Sztudita Szent Teodor Kórus. 

Kodály Zoltán Vegyeskar

A koncert végén a szervezők kisebb ajándékkal köszönték meg a kórusokat felkészítő karnagyok – Timkó Tamás, Horváthné Erdélyi Zsuzsanna, Liptainé Szeverényi Márta, Zöldi-Kovácsné Korompai Mónika, Vass-Eysen Ákos és távollétében Mikesi Tibor – munkáját, majd az est közös énekléssel zárult: az öt kórus együtt énekelte el az Adventi éneket.

Így szólt az Adventi ének a Barátoknál öt kórus közös előadásában – YouTube

Média :

BAON – Kórusok tisztelegtek Kodály emléke előtt Kecskeméten – galériával

https://hiros.hu/kultura/zene/oromenek-szolt-a-baratok-templomaban

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Vándor Kórustalálkozót Jánoshalmán a Déli ASzC Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum Szakképző Iskola és Kollégium épületében.

A Vándor Kórustalálkozó állandó résztvevői:

Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar(Iparos Dalárda)-művészeti vezető: Zöldi Kovácsné Korompai Mónika

Lajozsmizsei Városi Kamarakórus-művészeti vezető: Berta István

Izsáki Városi Vegyeskar-művészeti vezető: Berta István

Mithras Pedagógus Kórus Jánoshalma-művészeti vezető: Karsai Péter

Vendégkórus:

Bács-kiskun megyei kórház MEDrigál kórusa-művészeti vezető:Szabó Sándor

Petőfi Népe újságcikk:

Szólt a zene

Az Egészségfejlesztő Iroda keretein belül Kecskemét városa egy országos kezdeményezéshez csatlakozva immáron hagyományként, negyedik alkalommal Alzheimer Sétát szervezett 2021. szeptember 21-én, kedden délután.

A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. A demencia-esetek 90 százalékának hátterében Alzheimer-kór vagy az agyi keringés zavara áll. A betegséggel élők száma drasztikusan nő, épp ezért szükség van arra, hogy felhívják rá a figyelmet.

Ebből a célból indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával az Alzheimer-világnapot 1994-ben. Napjainkra már több mint 80 ország vesz részt benne, Magyarország 2011-ben csatlakozott a kezdeményezéshez.

Minden év szeptember 21-én, a világ különböző tájairól emberek tömegei vesznek részt olyan eseményeken, amelyeknek célja, hogy felhívják a figyelmet a demenciával élők drasztikus növekvő számára és kifejezzék szolidaritásukat a globális ügy mellett.

Az Alzheimer-világnapjához kapcsolódva a kecskeméti Egészségfejlesztési Iroda negyedik alkalommal szervezte meg az Alzheimer Sétát. Az eseményen egészségügyi dolgozók és a demenciával élők, valamint hozzátartozóik mellett Engert Jakabné, Kecskemét alpolgármestere, és Dr. Pataki Mariann, az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága (ESZII) intézményvezetője, továbbá a lakosság is nagy számban részt vett.

A séta Kecskeméten az ESZII, Piaristák tere 7. elől indult és Városházánál ért véget. Ahol a köszöntő beszédet követően a Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar (Iparos Dalárda) koncertje után az EFI Szenior Örömtánc csoport bemutatója szórakoztatta a résztvevőket.

Jó volt a koncert után az Arborétumban sétálni egyet, felmászni a kilátóra, és a Mária-kápolnánál megismerni a kápolna történetét. Nagy meglepetésünkre Sümegi Csaba kórustársunk ( jelenlegi kóruselnök) a Piarista templom kántora bemutatta a Mária kápolnát, orgonált is, kíséretével elénekeltük az Engesztelő ének című Bárdos művet. Ezután jött az ajándék: hidegtálakkal vendégelt meg minket. Az asszonyok közül többen készültek sütikkel, pogácsákkal, így végül egész nagy lakomává szélesedett a záróösszejövetel.

A Covid járvány miatti szünetelések miatt február végén, most már bízva a folyamatos munkában újra elkezdtük a próbákat. Ekkor körvonalazódott egy olyan terv, hogy próbáljunk meg egy fél év végi koncertet összehozni. Ebben partner volt Virág Barnabás a könyvtár kórusának vezetője, egyben az intézmény igazgatóhelyettese is.
Vendég kórusnak meghívtuk a Bács-kiskun megyei Katona József könyvtár Vegyeskarát Virág Barnabás vezetésével.
A koncert időpontját 06.02. szerdára tűztük ki- A Megyei Könyvtár dísztermében

A koncerten zongorán kísért Szűcsné Sátorhegyi Erzsébet
Szaxofonon és fuvolán játszott: Varga Sándor-kórustag( jelenlegi kórustitkár)
A basszust erősítette Kiss László

Műsor:

Bernstein: Beéneklés

Kodály Zoltán: Tantum ergó  

Halmos László: Győri mise   

Liszt Ferenc: Via crucis

Josquin des Prez: Ave vera virginitas 

Vermessy Péter: A bikali lányok

Bárdos Lajos: Komáromi kisleány 

Bárdos Lajos: Ősz szél    

Ismeretlen francia szerző: Turdillon                 

Rathgeber: Diák-bordal  

Gershwin: Szóljon a zene  

A Kodály Zoltán Vegyeskar-vez.: Zöldi Kovácsné Korompai Mónika

A koncert megtekinthető:

Képek a koncertről:

https://www.baon.hu/galeria/kodaly-zoltan-vegyeskar-koncertje-a-kecskemeti-konyvtarban/1