Kórusunk a Hírös Forrás Szökökútnál felállított „kisszinpadon” lépett fel, a fellépés előtt a Nagyszinpadon az alábbi kórusismertető hangzott el:
A Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar története egészen 1888-ig nyúlik vissza, amikor a kecskeméti iparos férfiak megalapították a Kecskeméti Iparos Dalkört. Erre utalva szerepel a kórus nevében az Iparos Dalárda cím is. Az idén ünnepeljük kórusunk fennállásának 135 éves évfordulóját, melyről jún 10-én egy Kórustalálkozó keretében emlékeztünk meg. Fontos fordulópont volt az énekkar életében, amikor Kodály Zoltán 1949-ben személyesen járult hozzá, hogy a kórus felvegye a mester nevét. Ekkor még, egészen 1977-ig férfikarként működtek, de az életforma változása és a nők egyre fontosabb szerepe miatt a vezetőség úgy döntött, hogy vegyeskarrá alakulnak. Repertoárunkon világi és egyházi kórusművek egyaránt szerepelnek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy egy-egy fellépésen Kodály művek is megszólaljanak. A kórus művészeti vezetője 2019 óta Zöldi-Kovácsné Korompai Mónika, aki szívesen tért vissza az énekkarhoz, hiszen 1996-tól 5 éven át a Kodály Zoltán Vegyeskar karnagya volt. A Kodály Zoltán Vegyeskar 10.21-i műsorán Kodály és egyéb művek szerepelnek:
Kodály: Cohors generosa Ismeretlen spanyol szerző: Jótanács Rathgeber: Diák bordal Kodály Zoltán: A juhász Farsang Árpád: Hej, kendermag
A szemerkélő eső ellenére lelkesen énekeltünk.
És amikor már mindent kiénekeltünk magunkból, a kicsi de lelkes közönség vastapssal jutalmazott bennünket.
Ma reggel, életének 85 évében megtért Teremtőjéhez Amrein János örökös kórus tagunk. Isten adjon neki örök nyugodalmat. Elhunyt Testvérünk búcsúztatása 2023. Október 27-én pénteken délelőtt 9.45-kor lesz a kecskeméti köztemetőben. Búcsú beszédet mond: Sümegi Csaba kórus elnök, énekel a Kodály Zoltán Vegyeskar
A sir mellett a Kodály: Esti dalának eléneklésével búcsúztunk el Jánostól. János nyugodj békében !
Az Alzheimer-világnapjához kapcsolódva a kecskeméti Egészségfejlesztési Iroda hatodik alkalommal szervezte meg az Alzheimer Sétát. Az eseményen egészségügyi dolgozók és a demenciával élők, valamint hozzátartozóik mellett a város részről Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, és Dr. Bagi Anett a Kecskemét Járási Egészségfejlesztési Iroda vezetője( akik beszédet is mondtak), továbbá a lakosság is nagy számban részt vett.
A séta Kecskeméten az ESZII, Piaristák tere 7. elől indult és Városházánál ért véget.
Ahol a köszöntő beszédet követően a Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar (Iparos Dalárda) koncertje után az EFI Szenior Örömtánc csoport bemutatója szórakoztatta a résztvevőket.
Kórusunk közreműködésével ünnepélyes hálaadó Aranymisét tartottak a kecskeméti Szentháromság( Piarista ) templomban Holczer József és Görbe László pappá szentelésük 50. évfordulója alkalmából.
A Kodály Zoltán Vegyeskar (Iparos Dalárda) a Kultúrális VCK tagjaként bemutatkozott a XVII. Helyi Termék Ünnep-Hungarikum Fesztiválon a 4. jelű sátorban, a Kunsági Női Borenddel közösen. A kórusunk kortörténeti dokumentumkokal ( írásokkal, oklevelekkel, fényképekkel ) valamint videókkal prezentálta jelenlétét. Az érdeklődők énekünk, zenénk hallgatása mellett, régi és új képeket, krónikánkat, a 133 éves kórus kiadványunkat, régebbi kórusle- porellót nézegetthettek, aki akart el is vihetett belőle, és szóró ajándékként kórusemblémás hűtőmágnest kaptak. Kórusunkat meglátogatta.Karsai Éva a Bács-Kiskun Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ vezetője is. 06.22-én csütörtökön a Nagyszinpadon kórusunkat Sümegi Csaba kóruselnök mutatta be. Közben nagyon sok régi-új baráttal, ismerőssel, érdeklődövel találkoztunk.
Kórusunkat Berényi Sándor, Varga Sándor titkár, Bencsura Péter valamint Kovács Antalné képviselte
Sümegi Csaba bemutatkozó beszéde:
Nagy dicséretet kaptunk Hamzáné Lakó Judittól a Kultúrális VCK elnökétől, a rendezvény főszervezőjétől a rendezvényen való aktív, szervezett részvételün kért, és emlék ajándékot is kaptunk mézeskalács szív formájában
Kórusunk közreműködésével ünnepélyes hálaadó szentmisét tartottak a kecskeméti Szentháromság( Piarista ) templomban Sümegi Csaba kóruselnökünk kántori szolgálatának 20. évfordulója alkalmából. A Pápai áldás mellett, még a déli harangszó is ebből a templomból Csabáért szólt a Kossuth rádióban.
Tizennegyedik alkalommal rendeztük meg a Vándor Kórustalálkozót a kecskeméti Piarista Gimnázium dísztermében
A Vándor Kórustalálkozó állandó résztvevői:
Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar(Iparos Dalárda)-művészeti vezető: Zöldi Kovácsné Korompai Mónika-mint rendező
Lajozsmizsei Városi Kamarakórus-művészeti vezető: Berta István
Izsáki Városi Vegyeskar-művészeti vezető: Berta István
Mithras Pedagógus Kórus Jánoshalma-művészeti vezető: Karsai Péter
Vendégkórus:
Bács-kiskun Vármegyei Oktatókórház MEDrigál kórusa-művészeti vezető:Szabó Sándor
A Kodály Zoltán Vegyeskar (Iparos Dalárda)-Vezényel: Zöldi Kovácsné Korompai Mónika
Sümegi Csaba a Kodály Zoltán Vegyesakar kóruselnökének megnyitó beszéde
Kedves Vendégeink!
A kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar (Iparos Dalárda) elnökeként tisztelettel köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy megtisztelték részvételükkel ünnepi rendezvényünket, Jubileumi Koncertünket, és a 14. Vándor Kórustalálkozót! Ez az év a kórus megalapításának, amely 1888. március 9-én történt, ünnepi évfordulója számunkra. Születésnapot ünneplünk 135 évet.
Mi vagyunk Kecskemét legrégebbi kórusa.
Vegyeskarunk 1949 júliusában felvette a Kodály Zoltán Vegyeskar nevet, ehhez maga a zenetudós adta a jóváhagyását. Büszkén viseljük Mesterünk nevét! Ma is méltóképpen őrizzük az elődöktől kapott hagyományt, és visszük tovább névadónk, Kodály Zoltán szemléletét: ,, Az ének szebbé teszi életünket, az éneklők másokét is…”
Ahogy Babits Mihály mondja:
„Minden embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”
Kívánom kedves vendégeinknek, a fellépő kórusoknak, hogy itt tartózkodásuk ideje alatt az együtt éneklés örömével, olyan élményekkel gazdagodjanak, amelyek hosszú időn keresztül biztosítják a szürke mindennapok könnyebbé tételét. Köszönöm, hogy meghallgattak.
Tornyi László a Kodály Zoltán Vegyeskar (Iparos dalárda) Alapítvány kuratóriumi elnökének ünnepi beszéde
GONDOLATOK A A KECSKEMÉTI KODÁLY KÓRUS
IPAROS DALÁRDA 135. SZÜLETÉSNAPJÁRA
Születésnap. 135 év. A mi korunkban, amikor születésnapunkon köszönt a család, mennyi-mennyi emlék feltolul egy ilyen alkalmon. Mennyivel inkább így van ez egy ilyen társaság, egy kórus 135. születésnapján. Hány ember története, milyen emberi sorsok szegélyezik a kórus útját, mire a mai naphoz elérkeztünk.
Ha az ember kicsit beleréved a történelembe, annyi minden az eszébe jut mindarról amit tanult, amit az öregektől hallott.
Maga a város története is csoda. Az a kemény élni akarás, amivel az itt élő ember meg tudott maradni a posza homokon amit aranyhomokká tudott változtatni. A török korban elnéptelenedett a Duna-Tisza köze, de Kecskemét megmaradt, sőt fejlődni is tudott. A kiegyezés után, amit mi boldog békeidőknek ismerünk, soha nem látott fejlődésnek indult a város.
Elindult az iparosodás, megszűntek a céhek, egy új ipari kultúra kezdett kialakulni. 1872-ben Katona Zsigmond iparmű tárlatot szervezett a városban, aminek országos visszhangja lett. Ez hatalmas lökést adott az ipar robbanásszerű fejlődésének a városban. 1884 augusztusában megalakult az országban másodikként! – a kecskeméti ipartestület.
Ekkor indultak azok az építkezések iparosaink vezetésével, amelyek máig meghatározzák a város arculatát. Városháza, színház, Cifra Palota, és a többi városképileg jelentős épület.
Azok az iparosok, akik ezeket a figyelemre méltó épületeket létrehozták, azokkal akik a szolgáltató iparban dolgoztak, 1888-ban megalapították az eredetileg férfikarként működő Iparos Dalárdát. Olyan emberek, akik szeretik a zenét, a művészeteket az éneket, a maguk módján akartak hozzájárulni a város kulturális életéhez. Ha belegondolunk, hogy hány ember fordult meg ennyi idő alatt a kórusban, milyen sorsokat hordozott magával az idő, mennyi élmény, mennyi siker, de mennyi tragédia is keretezte azt az utat, melyet a kórus a 135 év alatt bejárt.
Megalakulásakor az Ókollégiumban énekeltek, majd amikor felépült az Iparos Otthon, ott leltek ők is új otthonra.
Később jött a nagy háború, és elhallgatott az ének. A háború után újra összejöttek, számba vették a veszteséget, meggyászolták azokat akiket a háború magával vitt, és újra kezdték az életet. Mivel iparosok alkották a kórus tagságát, így megérezték a gazdasági élet miden rezdülését. Azt is, amikor a háború és Trianon után az ország kezdett magára találni, de nyögték a gazdasági válságot is. De a homokon nevelkedett ember a maga szívósságával, konokságával azt is túlélte. Az ének szeretete, az egymás iránti szolidaritás összetartotta őket. Néhány könnyebb év, majd a II. Világháború akasztotta meg a művészeti munkát.
A háború után egy másik világ köszöntött az országra, és a kórusra is. Az iparosokat, akik a dalkört alkották, amint tudjuk, a kommunista hatalom bekényszerítette szövetkezetekbe. Immár nem mint önálló iparosok, hanem szövetkezeti dolgozókként énekeltek tovább. …..
Hatalmas változás volt a dalárda sorsának alakulásában az 1947-es esztendő. Ugyanis ebben az évben alakult vegyes karrá a kórus.
Másik meghatározó időpont az életükben, az volt, hogy 1949 júliusában felvették a Kodály Zoltán Vegyeskar nevet. Ez azért volt fontos, mert az országban először a kecskeméti kórusnak engedélyezte maga a Mester nevének használatát!
Amint a mesterembereket a negyvenes évek végén, a kórust is kilakoltatták az Iparos Otthonból. Az Erkel utca sarkán lévő intézményben leltek új otthonra egészen 1990-ig, amikor is megszűntek a szövetkezetek, és a kórus ismét az utcára került. Ekkor jött össze az, ami összetartozik, és talált ismét egymásra az énekkar és az Ipartestület. Sajnos az évtizedek viharai és változásai miatt már jellemzően nem az iparosok dalárdája a kórus, de szellemiségében töretlenül viszi tovább a régi hagyományokat.
A túlélés egyik záloga az lehetett hogy mindig nagy formátumú vezetők, karnagyok egyengették a dalkör útját. Nemesszeghy István, Kremán Sámuel, Tóth László, Zsiga László meghatározó emberek voltak a kórus életében.
És a tagok! Hány ember minden baj, nehézség közepette akár évtizedeken keresztül is kitartott az énekkar mellett. Szerencsém volt ismeri egy embert, aki a kórus 1929-es tablóján mint fiatal ember rajta van, és az 1988-as tablón is még ott van a fényképe. Gudricza Sanyi bácsi több mint hatvan éven keresztül énekelt a dalárdában. Ezért tudott megmaradni, és tudja most a 135. évfordulóját ünnepelni a kórus, mert ilyen, és hasonló emberek alkották és alkotják a mai napig is a tagságot.
Adja Isten, hogy még sokáig, az eljövendő nemzedékek is hallgathassák a Kodály Kórust énekelni, szerezzenek örömet nekünk, és utódainknak is!
A Lajosmizsei Városi Kamarakórus-Vezényel Berta István
Bács-kiskun Vármegyei oktatókórház MEDrigál kórusa -vezényel: Szabó Sándor
A jánoshalmi Mithras Pedagógus Kórus-vezényel: Karsai János
